Mutasd a kuty�dat, megmondom, ki vagy!

Magyarorsz�gon t�bb kuty�t tartanak, mint a j�m�d� Ausztri�ban. Csakhogy ott mer�ben m�sak a k�r�lm�nyek �s az �llattart�si kult�ra, itthon pedig - utc�n �s lak�k�rnyezetben - m�r-m�r mindennaposak a konfliktusok, r�ms�gek, amelyekben emberek �s �llatok esnek �ldozatul.  “A kutya a l�lek t�kre" - vallja ember �s �llat viszony�r�l Leh�czki L�szl� speci�lis ment�. - “Mutasd a kuty�dat, megmondom, ki vagy!"

- Val�ban? Amilyen az ember, olyan a kuty�ja? - k�rdezem dr. Cs�nyi Vilmos etol�gus professzort.

- Ezt �n is al�tudom t�masztani. Term�szetesen ez alatt nem csak azt kell �rteni, hogy k�ls� megjelen�s�ben lesz hasonl� kutya �s ember, hanem azt is, hogy bizonyos szok�sok, �letritmus, �lettemp�, hozz��ll�s k�ts�gtelen�l jellemzik a szoros kutya-gazda kapcsolatot. A kuty�k t�bb mint sz�zezer �ve �lnek k�z�tt�nk �s a h�zias�t�s sor�n csak azok maradtak meg, amelyek alkalmazkodtak, sz�t fogadtak, meg�rtett�k mit k�rtek t�l�k. �rdekl�dtek az ember lelki�llapota ir�nt, �t tudt�k venni annak �r�m�t, szomor�s�g�t, f�jdalm�t, d�h�t, j�t�kos kedv�t. Azokat a p�ld�nyokat teny�sztett�k tov�bb sok gener�ci�n kereszt�l, amelyek mindezt tudt�k.

R�tusok

- Hogy egy embernek milyen a szem�lyis�ge, hiszt�rikus vagy nyugodt, milyen temp�val �li az �let�t, milyen �letkeretet hoz l�tre a kutya-gazda viszonyon bel�l, ahhoz a legt�bb kutya tud alkalmazkodni, de term�szetesen nem mindegyik. A kuty�k �ltal�ban nagyon �rdekl�dnek az ir�nt, hogy az ember mit fog csin�lni, mi fog t�rt�nni. Megjegyzik, milyen esem�nyek k�vetkeznek be �s ha lehet, tev�kenyen r�szt vesznek benne. P�ld�ul, ha latyakos id�ben lemegy�nk s�t�lni, haza�rve mindig megt�rl�m a kuty�kat - Bukfencet �s Jeromost - �s ez �gy zajlik, hogy az ajt�ban mondom Jeromosnak: Hozd a t�r�lk�z�t! Akkor megy �s hozza.

Sz�raz id�ben is elmegy a f�rd�szob�ig, visszan�z, �s ha nem sz�lok, akkor tudja, hogy nem kell hoznia. Minden csal�dban alakulnak ki ilyen - �s m�s - r�tusok, s ezeket a kuty�k nagyon k�nnyen �tveszik.

Az ELTE etol�giai tansz�k�n egyik kutyaprogramunkban, amiben r�szt vesznek csal�di kuty�k is, az egyik alt�ma �ppen az, hogy milyen r�tusokat lehet k�nnyen kialak�tani a kuty�kkal. Egy vizsg�lat sor�n a s�t�b�l visszaj�vet a gazda nem megy be a lak�sba, hanem tesz m�g egy k�rt, egy t�zm�teres, felesleges utat, amit a kuty�nak nem kell k�vetnie. Nem h�vja, nem szentel k�l�n�sebb figyelmet az �llatnak, csak megteszi a kit�r�t. S azt tapasztaltuk, hogy k�t-h�rom h�nap m�lva a kuty�k ugyan�gy megteszik ezt az utat, mint a gazd�k. Pedig ez�rt semmif�le jutalmat nem kapnak, nem dics�rik meg �ket. Egy m�sik k�s�rletben eldugunk valamilyen t�rgyat, amit a kuty�knak meg kell keresni�k. Az egyik m�dn�l a legr�videbb utat v�lasztjuk az eldug�si helyekhez, a m�sikn�l nagy ker�l�utat tesz�nk, amit a kuty�k j�l l�tnak. T�z kuty�b�l nyolc, ha azt l�tja, hogy a k�s�rletvezet� ker�l��ton megy, akkor � is, noha ennek semmi �rtelme. Ez is azt bizony�tja, hogy a kuty�k hajland�k az ember viselked�s�t m�solni, olyan m�don viselkedni, ahogyan az ember, m�g akkor is, ha nem kapnak �rte jutalmat. Ak�r a gyerekek, akik �gy csin�lj�k a dolgokat, ahogy a feln�ttekt�l l�tj�k.

Ez�rt t�nik �gy egy k�ls� szeml�l�nek, hogy egy �sszeszokott gazda-kutya p�ros hasonl�t egym�sra, mert azonos m�don oldanak meg probl�m�kat, azonos m�don viselkednek, azonos temp�ban mennek vagy �llnak meg az utc�n. Ez annak a h�zias�t�si folyamatnak a k�vetkezm�nye, amir�l m�r besz�ltem.

Hihetetlen�l b�znak az emberben

- Hogyan l�tja professzor �r p�ld�ul a speci�lis ment�k viszony�t kuty�jukkal. Ezek az �llatok a legk�l�nlegesebb helyzetekben sem esnek p�nikba, nem ugatnak, nem keltenek zajt. Pedig val�sz�n�leg f�lnek....

- Nem hiszem, hogy f�lnek. A kuty�kat nagyon k�nnyen hozz� lehet szoktatni bizonyos technikai k�rnyezetekhez, extr�m helyzetekhez, mert hihetetlen m�don b�znak az emberben. Mint p�ld�ul a t�z�ves Bukfenc kuty�m, aki f�l �ves volt, amikor el�sz�r �let�ben lement�nk a metr�ba, ahol d�b�r�gtek a szerelv�nyek. F�lt, de ez csak annyit jelentett, hogy k�zelebb h�z�dott a l�bamhoz. Legk�zelebb m�r a vil�g legterm�szetesebb m�dj�n n�zte, ahogy t�le egy m�terre elrobog a metr�. T�bb kellemetlen tal�lkoz�sa volt az �llatorvossal is, de ha �n ott vagyok, rajta van a kezem, akkor mindent lehet vele csin�lni. Olyannyira, hogy ha gy�gyszert kell lenyelnie, a harmadik napon m�r mag�t�l nyitja a sz�j�t. Ezen mindenki csod�lkozik, de t�nyleg �gy van. Beledughatom k�ny�kig a kezem a sz�j�ba, mindent elvisel, akkor is, ha f�j. Ha a kutya k�vetkezetes k�rnyezetben tal�lja mag�t, megb�zik az emberekben.

- �s ha hi�nyzik a k�vetkezetess�g, a folyamatoss�g?

- Akkor a kutya is bizalmatlan lesz. Igen bonyolult k�rd�s, hogy a kutya kikkel kedves, kikkel nem, kikben b�zik, kikben nem. Megint Bukfenc �let�b�l hozn�k p�ld�t: rendk�v�l szereti az embereket. Szereti, ha lehajolnak, megsimogatj�k �s besz�lnek hozz�. A hajl�ktalanokat k�l�n�sen kedvelte, mert sz�m�ra val�sz�n�leg igen kellemes szaguk van.... Egyszer s�t�ltunk a parkban, s farokcs�v�lva odament egy ilyen f�rfihoz. Az valamit sz�lt Bukfenchez, azt�n beler�gott. A szerencs�tlennek nyilv�n megvolt a maga baja, s a kuty�n t�lt�tte ki a m�rg�t. A bizalom mindenesetre elt�nt. Egyszeri tapasztalat el�g volt. Az�ta nem megy oda egyhez sem, ez a kateg�ria Bukfencn�l elker�lend� dolog.

- Az agressz�vit�s mindennapjaink k�s�r�jelens�g�v� v�lt. Itt nagyon is hely�nval� a meg�llap�t�s: mutasd a kuty�dat.... ?

- Persze! De k�tfel� kell v�lasztani. Nagyon k�nny� kiteny�szteni agressz�v, illetve szel�d kuty�t. Vannak kifejezetten agressz�vit�sra szelekt�lt kuty�k. Egy argentin dog, egy pitbull eredend�en agressz�v �s k�nnyen bep�ccen. De l�ttam �n m�r olyan szel�d n�polyi masztiffot, aki hanyatt v�gta mag�t, �s lehetett simogatni. Mert olyan volt a gazd�ja. Nyilv�n van egy hat�r - ez fajt�nk�nt k�l�nb�zik -, hogy mit visel el egy szel�dre nevelt kutya. Ha valaki �gy neveli a kuty�t, hogy szel�d legyen, akkor az szel�d lesz. Ha meg nem �gy neveli, vagy net�n m�g usz�tja is, vagy � maga is agressz�v az emberekkel, akkor a kutya m�rhetetlen�l agressz�v lesz, mert az is egy emberi tulajdons�g, hogy bizonyos kiv�lasztott szem�lyekkel nem vagyunk agressz�vek, az ellens�ggel meg nagyon. Ezt a kuty�k "egy az egyben" �tveszik. �ld�zik a post�st, a rend�rt, vagy olyan csoportok tagjait, akiket a gazda valamilyen okn�l fogva nem kedvel.

- A "gy�rilag" agressz�v kuty�kat lehet szel�dnek nevelni?

- Lehet, persze, de nem lehet benn�k megb�zni. Ezekn�l a kuty�kn�l igen sz�k a hat�r a tolerancia �s az agresszi� k�z�tt. P�ld�ul, amikor egy harci kutya leharapja egy h�rom�ves kisl�ny kez�t, holott egy �vig minden baj n�lk�l j�tszottak, akkor lehet, hogy a gyerek r�l�pett vagy f�jdalmat okozott neki. Erre csak azt mondhatom: v�gtelen�l felel�tlen ember az, aki egy harci kuty�val engedi j�tszani a gyerek�t!

- Szel�d kuty�b�l agressz�vet?

- Fajt�t�l f�gg. Kiskor�ban nagyon szel�d kutya ink�bb gy�va lesz, ha id�sebb kor�ban megpr�b�lj�k agressz�vv� form�lni. Egyszer�en nem tudja kezelni a szitu�ci�t. Nagyon k�nnyen el lehet rontani p�ld�ul egy n�met juh�szt, de az �t-hat �ve nagyon szel�d kuty�t m�r neh�z.

Szigor� t�rv�ny - szigor� v�grehajt�s

- Gyakori k�p az utc�n: kigy�rt, tarfej�, napszem�veges gazda, mellette pitbull - persze t�bbnyire p�r�z �s sz�jkos�r n�lk�l. Mit jelent ez az etol�gusnak? Ezek az emberek, akikr�l felt�telezhet�, hogy nem a legszel�debb fajt�hoz tartoznak, kifejezetten emiatt v�lasztanak harci kuty�kat?

- Persze, hogy emiatt! De ez val�j�ban jogrendszeri probl�ma. New York-ban, ahol annyi ember �l, mint Magyarorsz�gon, nagyon szeretik a kuty�kat, de az utc�n csak kistermet�eket l�tni. Ha ott valaki egy pitbullal s�t�lna v�gig �s az a legkisebb k�rt okozna valakinek, az a gazd�nak t�z- vagy ak�r sz�zezrekbe ker�lne. Ak�r szeg�ny, ak�r gazdag az illet� akit �sszemartak, k�rt�r�t�si pert ind�t �s a b�r�s�g a s�r�l�s s�lyoss�g�t�l f�gg�en n�h�ny sz�zezert�l n�h�ny milli� doll�rig terjed� b�ntet�st �t�l meg. Holtbiztosan! Mert a t�rv�nykez�s v�di az egy�nt. Emiatt elk�pzelhetetlen, hogy New York k�zep�n valaki egy pitbullal p�r�z �s sz�jkos�r n�lk�l s�t�ljon. Magyarorsz�gon persze lehet, mert semmi k�vetkezm�nye nincs, hi�nyoznak a t�rv�nyek. A "pitbull t�rv�ny" el�k�sz�t�se sor�n megk�rdeztek minket, �s megmondtuk, hogy az teljesen rossz. Melyik ember fog jelentkezni, hogy az �n kuty�m pitbull, tess�k kiher�lni? Nem a pitbullt kell szab�lyozni �s nem �r�asztal mellett kiagyalt elk�pzel�seket bevezetni, hanem azt, ha valakit a legkisebb k�rosod�s �r egy kuty�t�l, az perelhessen. Milli�k�rt! S amikor majd n�h�ny embernek r�megy mindene arra, hogy ilyen kuty�kat tart, akkor majd a t�bbiek is meggondolj�k, hogy ide val�-e, a v�ros k�zep�re a harci kutya meg a n�polyi masztiff! Ez ilyen egyszer�!

- V�gezet�l egy pitbullr�l, aki a gyerekekkel s�t�lva szel�d �s kedves. �m ha a papa viszi le, az �l� f�ba is belek�t: megt�mad m�sik kuty�kat, k�bor macsk�kat t�p sz�t, villanyoszlopra m�szik �s parkol� aut�kon ugr�l. A k�rny�ken �l�k pedig rettegnek.

- Ez nem kutyak�rd�s. A kutya teljesen norm�lis. Az ember az, aki nem norm�lis, az ellen kell fell�pni. Ilyen sz�rny� t�rt�neteket �n is tudok.

- Van magyar�zat a kuty�k ilyen "felem�s" viselked�s�re?

- A magyar�zathoz ismerni kellene a kuty�k el��let�t, pontosan tudni, mi t�rt�nt el�z�leg vel�k: rosszul nevelt�k �ket, esetleg valamilyen �rz�-v�d� szolg�latra, nincs ott, akinek sz�t fogadnak, vagy �ppens�ggel az s�t�ltatja �ket, akire felt�tlen�l hallgatnak. De, ism�tlem: nem a kuty�val van a baj, hanem a gazd�j�val....