Dr KISS GABRIELLA ( Az epilepszia t�netei )

Kuty�k epilepszi�s m�k�d�szavarair�l tulajdonosoknak   K�ly�kkori �s fiatalkori epilepszi�k leggyakoribb t�netei   A k�ly�k �s fiatalkori (ivar�retts�gig) epilepszi�k, kuty�kon leggyakrabban alig �szrevehet�, n�h�ny m�sodpercig tart� rohamt�pusok form�j�ban szoktak jelentkezni. Abban az esetben, ha vele sz�letett epilepszi�r�l van sz�, m�r legkor�bban 4-8 hetes kor k�z�tt is megfigyelhet�, hogy az adott egyed habitusa, szem�lyis�gjegyei kiss� m�sok, mint az eg�szs�ges alomt�rsai�: felt�n�en f�l�nk, visszah�z�d�, enyhe hangingerre is a falhoz lapul �s remeg, kor�hoz �s fajt�j�hoz viszony�tva rendk�v�l hiperakt�v, akaratos, esetleg a simogat�st �s az �lbe v�telt sem t�ri, vagy felt�n�en alusz�kony. Nagyon fontos, hogy mindig az alomt�rsak habitus�hoz kell viszony�tani, ezen k�v�l a sz�l� p�r szem�lyis�gjegyeit is figyelembe kell venni, valamint a kutya fajt�j�nak �s kor�nak megfelel� aktivit�st is. T�bb k�ly�k eset�n el�fordul, hogy csak egy egyed �r�kli az epilepszi�ra val� hajlamot.   Rohamt�netek   I . Focalis epilepszi�k t�netei   A tudat nem �rintett   K�ros hiperaktivit�s vagy gyakori ap�ti�s f�zisok, �tmeneti koordin�ci�s zavarok. Gyakori hasmen�s, h�ny�s, f�leg az �jszakai �r�kban �s ezzel egy�tt j�r� nyugtalans�g. A b�lpanaszok gyakran a hasi p�nik t�netei (ilyenkor v�r, vizelet, b�ls�r vizsg�lat eredm�nyei negat�vak is lehetnek) lehetnek.  Ezek a t�netek m�r fiatalkorban jelzik, hogy az idegrendszer kezd instabil lenni. Gyakori nyalakod�si k�nyszer   A tudat valamilyen fokban �rintett Leggyakoribb t�net a „l�gykapkod�s”, „fagyiz�s”, „csillagvizsg�l� fejtart�s”. M�r n�h�ny h�napos kort�l is megfigyelhet�k. Gyakori az �jszakai nyugtalan j�rk�l�s, idegen t�rgyak sz�jban tart�sa vagy nyalogat�sa, rombol�s (a kertben vagy a lak�sban). Eg�sz test �tmeneti remeg�se ny�lz�ssal vagy an�lk�l. Fejremeg�s, a fej ingat�sa fel- le ir�nyba, hetente vagy naponta t�bb alkalommal n�h�ny m�sodpercig tarthat a roham, vagy perceken �t. Az �llat a pihen�sb�l hirtelen felugrik, a fej�t r�zza vagy meginog �s inkoordin�lt mozg�ssal pr�b�l el�re haladni (1-10 perc ut�n old�dik ez a roham). El�fordul, hogy a kutya �jjel hirtelen felugrik, nyugtalanul j�rk�l, n�ha felborul, majd fel�ll �s pr�b�l tov�bb haladni. Pihen�s k�zben hirtelen t�nusoss� v�lik az eg�sz test, k�zben ny�lzik �s remeg.   II. Generaliz�lt epilepszi�k t�netei   Eszm�letveszt�s n�lk�l ( t�voll�ti epilepszia - petit mal - kis roham) M�r n�h�ny hetes kort�l jelentkezhetnek a rohamok.  A kutya n�h�ny m�sodpercig a semmibe n�z (t�vol van), ha sztereotip m�don k�vetik egym�st a rohamok, �r�kig is eltarthat. Ha id�ben elkezdj�k az antiepileptikus kezel�st, az ivar�retts�g el�r�s�re rohammentess� tehet� a kutya (kialszik az epilepszi�s mechanizmus), ennek hi�ny�ban 2-5 �ves kor k�z�tt �tmehet I.- es vagy II.- es t�pus� epilepszi�s t�netek b�rmelyik�be, leggyakrabban grand mal t�pus� rohamokba.   2.      Eszm�letveszt�ssel j�r� roham (nagy roham- grand mal) A rohamt�neteket helyhi�ny miatt nem r�szletezem, ezeket az �llattart�k is j�l ismerik. Ha m�r 12- 16 hetes korban jelentkezik ez a rohamt�pus, minden esetben s�lyos, vele sz�letett agyi k�rosod�ssal �llunk szemben.     Nagyon fontos az epilepszi�s t�netek korai felismer�se, egyr�szt a k�s�bbi szavatoss�gi vit�k elker�l�se �rdek�ben, m�sr�szt az�rt, mert az idej�ben megkezdett, a rohamt�pusnak megfelel� antiepileptikus kezel�ssel es�lye van a kuty�nak arra, hogy az epilepszi�s mechanizmus kialudjon az agyban, (kiv�ve a szervi h�tter� epilepszi�kat), �s a tov�bbiakban teljes �letet �lhessen szeret� gazd�ival.

    K�sz�net Dr KIS GABRIELLA (�LLATORVOS, GENETIKUS-nak ,hogy az anyagot sz�munkra elk�ldte)